DINASZTIA MINNEAPOLISBAN

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csod�latos Lakers. A szurkol�k m�gsem Los Angeles felhõkarcol�i k�z�l elõmer�szkedve kerest�k kedvenceiket, hanem a fagyos Minneapolisban. (Nev�k is innen, a helyi tavakon cirk�l� haj�kt�l sz�rmazik.)
A csapat 1947-ben alakult, �s az elsõ NBA dinasztia megsz�let�s�ben nagy szerepet j�tszott a szerencse is. 1946-ban fejezte be egyetemi p�lyafut�s�t a DePaul kiv�l� centere, George Mikan. �gy d�nt�tt, sz�lõv�rosa kos�regyes�let�ben a Chicago Stags-ben kezdi meg profi �veit. B�r egy szerzõd�si vita miatt 5 h�nappal elh�z�dott a bemutatkoz�sa, m�gis bajnoki c�mhez vezette az NBL-ben (National Basketball League- az NBA/ akkori nev�n BAA vet�lyt�rs lig�ja) szereplõ csapat�t.
L�tva az �ri�s nagyszerû teljes�tm�ny�t, a liga tulajdonosa megpr�b�lt egy �j lig�t szervezni Mikan k�r�l, de tervei csõd�t mondtak, �s a Stags j�t�kosait kisorsolt�k az NBL megmaradt csapatai k�z�tt. Mikant a Lakers kapta.
M�r birtokukban volt a kiv�l� bedob�, Jim Pollard, aki kosarait fõleg k�z�pt�volr�l szerezte, valamint a kor egyik j� ir�ny�t�ja, Herm Schaefer. Az edzõi sz�kben a Minnesota egyetem�rõl �rkezett g�niusz, John Kundla �lt. Az impoz�ns tri� Mikan vez�rlet�vel �ts�p�rt mindenkin, majd a d�ntõben 5 m�rkõz�sen gyõzedelmeskedett az erõs Rochester Royals felett. A k�vetkezõ �vben n�gy remek csapattal egyetemben, �tl�ptek a BAA lig�ba. Big George itt is ellen�llhatatlan volt, a Rochester fejet hajtott az elõd�ntõben, m�g a fiatal Arnold "Red" Auerbach minden fort�lya sem volt elegendõ ahhoz, hogy meg�ll�tsa a Lakerst.
1949-ben v�gleg �sszeomlott az NBL, a maradv�ny egyes�letek beolvadtak a BAA-ba, megalakult az NBA. A Minneapolis felveszi a kesztyût, �rkezik az �jonc Vern Mikkelsen, a sziklakem�ny erõcsat�r, tov�bb� Slater Martin, egy igazi csapatj�t�kos, valamint a j� dob�h�tv�d, Bob Harrison. A Lakers nagy csat�ban szerzi meg a div�zi� elsõs�get a Royals-t�l. Majd �tsz�guld a play-off korai szakasz�ban el�ker�lõ erõtlen kih�v�kon. El�rkezett a fin�l�, az ellenf�l az �r�k harcos Syracuse Nationals, vez�re az elsz�nt g�lg�p, Dolph Schayes. Hõsies k�zdelemben a Lakers diadalmaskodik a Nats otthon�ban Harrison f�lp�ly�s kosar�val, majd a Syracuse egy "f�st�s" meccsen (minden n�zõ cigarett�zott, alig lehetett l�tni a p�ly�n) egyenl�t. K�t Minneapolis-gyõzelem ut�n az �t�dik m�rkõz�sen meg�ll�tj�k Pollardot, Mikan nem sokat tehet, veres�g a taviemberek jutalma. A hatodik �sszecsap�son a remek h�tv�d Seymoure ism�t kikapcsolta Jimet, �m a gyõzhetetlen center foghatatlan volt, megsz�letik az elsõ NBA-bajnok. Elk�pzelhetetlen volt a dominanci�juk, mert nem csak George sz�rta a kosarakat, hanem az ac�lkem�nyen v�dekezõ. Mikkelsen is vesz�lyes volt a pal�nk alatt, Jim Pollard pedig a pal�nk al� t�rt be, �s dobott, passzolt tetsz�s szerint. Slater �s Harrison ir�ny�tott�k a forgalmat, Kundla edzõ pedig igazi diadalmas gener�lis volt. R�ad�sul a Lakers p�ly�ja vagy 30 centim�terrel keskenyebb volt, ez�ltal a csat�rsor m�gink�bb t�rt-z�zott.
1951-ben, az alapszakaszban ism�t uralkodott a minneapolisi alakulat, �m a nyugati d�ntõben Mikan megs�r�lt, �s a Royals megsz�k�tt egy 3-1-es gyõzelemmel 1952-ben bossz�ra �hesen t�r vissza George csapata. Az NBA vezetõs�g megpr�b�lta a nagy k�z�pj�t�kos uralm�t azzal cs�kkenteni, hogy meghosszabb�totta a szigor�tott ter�letet 3,85m-re, nem �rt el sokat. A r�j�tsz�sban visszav�gtak a Rochesternek, a d�ntõben ellenfel�k a New York Knickerbockers. A "Nagy Alma" g�rd�j�ban Harry Galatin �s Nate "Sweetwater" Clifton adt�k a kem�nys�get, Max Zaflovsky dobta a g�lokat, Richard "Tricky Dick" McGuire pedig az ir�ny�t�sr�l gondoskodott. A Lakers megk�zd�tt a kem�ny v�delemmel fel�ll� �s harcos Knicks-sel, t�l�lte Pollard s�r�l�s�t, �s ism�t bajnok lett. A k�vetkezõ �vben folytat�dott a Kundla-csapat nyomaszt� f�l�nye, a nagyd�ntõben a m�r felt�rk�pezett Knickerbockers nem jelentett veszedelmet.
1954-re George Mikan darabokra esett a v�dõi folyamatos �tlegei alatt, Pollard is �regedett. Friss erõ �t�tte fel a fej�t a csapatban a sokoldal� erõcsat�r/center Clyde Lovelette szem�ly�ben, aki remek�l helyettes�tette a s�r�l�sekkel bajl�d� nagyembert. A r�j�tsz�sban egy kiv�teles eset t�rt�nt meg, a r�sztvevõk tov�bbi csoportmeccseken vettek r�szt a 9 csapatosra cs�kkent lig�ban, v�g�l a Lakers �s a Syracuse vette az akad�lyokat legyõzv�n a Rochestert �s a New Yorkot. A Nats ezer sebbõl v�rzett (s�r�lt volt Schayes, Earl Lloyd �s h�rom fontos cserej�t�kos), �m szok�s szerint nem adta fel. Kem�nyen v�dekeztek, m�g Mikan dominanci�ja volt elegendõ, a 6. meccsen a Lakers kikapott Minnesot�ban, ami a r�j�tsz�sban addig nem fordult elõ. De az NBA akkori urai visszav�gtak, �s Pollard vezet�s�vel m�g egy utols� gyõzelemre futotta. George Mikan a szezon ut�n visszavonult, a vez�rs�g Lovelette kez�be ker�lt, a Lakersben �j korszak kezdõd�tt.

NYUGATON A HELYZET V�LTOZATLAN

Az 1954/55-�s szezonra m�r csak romjai maradtak az egykor impoz�ns fellegv�rnak, Mikan az �ltal�nos igazgat�i feladatokat l�tta el, �gy a Minneapolis Lakers sorsa Clyde Lovelette kez�ben volt. B�r az ifj� center 18,7 ponttal �s 11,5 lepattan�val vezette csapat�t, a v�delembeli hi�nyoss�gok ok�n csak 40 gy�zelmet siker�lt el�rni 32 veres�g mellett. A r�j�tsz�sban pedig a div�zi�d�nt�ben buktak el az �ket megel�z� Fort Wayne Pistons ellen�ben. A t�mad�id� bevezet�s�vel egy dinaszti�nak bealkonyult.
1955/56-ban Jim Pollard visszavonult 9 �vi NBL/NBA szolg�lat ut�n. Slater Martin tov�bbra is remek�l ir�ny�tott, viszont bet�lt�tte 30. �let�v�t. Lovelette igazi szt�rk�nt j�tszott 21,5 pontos �s 14 lepattan�s �tlagot el�rve. A szezon k�zep�n Mikan visszat�rt a szenved� csapatba, a korosod� center azonban nem volt el�g az �dv�ss�ghez. Hi�ba t�rt-z�zott mellette Vern Mikkelsen, a legt�bb szem�lyi hib�t elk�vetve el�sz�r k�nyvelhettek el negat�v (33-39) m�rleget. A r�j�tsz�sban a Bob Pettit vezette St. Louis Hawksnak nem jelentettek akad�lyt.
1957ben a harmatos nyugaton 34 gy�zelemmel is az �len v�geztek, �s valahogy elverg�dtek a Konferenciad�nt�ig, ahol ism�telten elhullottak a S�lymok karmait�l. Figyelemre m�lt� a harmadik m�rk�z�s, ahol k�t hosszabb�t�s ut�n 143-135re gy�z�tt a St Louis.
1958-ra a csapat sz�thullott. George Mikan v�ltotta Kundla mestert a v�geredm�ny 9-30as m�rleg. Kundla visszat�rt�vel sem v�ltozott sokat a helyzet, a v�geredm�ny 19 gy�zelem �s 53 veres�g.
Ebben a s�t�t viharban �rkezett napsug�rk�nt az 1958as draft els� v�lasztottja, a Seattle egyetemi szt�r, Elgin Baylor. 1959-ben az ifjonti h�vt�l hajtott Baylor 24,9 ponttal 15 lepattan�val �s 4,3 g�lpasszal vezette csapat�t 33 gy�zelemre, az �v �jonca c�met ki�rdemelve. A v�rakoz�soknak megfelel�en a St Louis g�rd�j�val ker�ltek szembe, akik g�zhenger gyan�nt s�p�rtek v�gig a lig�n, mind�ssze 23 veres�get gy�jtve. Baylor �s az utols� mohik�n, Mikkelsen v�llaira t�maszkodva, 2-1-r�l ford�totta meg a sorozatot a Lakers csapata. A d�nt�be �rve az �zemanyag m�r kifogyott, a Celtics pedig kis�p�rte �ket. Az els� m�rk�z�sen 173-139re gy�zedelmeskedve. Egy �vre a sz�gyenteljes szezont�l �gy is nagy tettet hajtottak v�gre.
Az 1959/60as szezon viharfelh�s volt a minneapolisiak sz�m�ra az edz�i vet�sforg�ban Kundla, Castillani (A Seattle egyetem akkori edz�je) �s Jim Pollard is megfordult. A z�rzavar k�zepett 25 gy�zelem termett. Baylor tov�bbra is meg�ll�thatatlan volt 29,6 ponttal �s 16,4 lepattan�val. A n�gycsapatos Nyugaton �gy is beker�ltek a r�j�tsz�sba, ahol v�g�l 7 �sszecsap�s ut�n a S�lymok gy�ztek.
1960/61ben a Lakers Los Angelesbe k�lt�z�tt a megcsappant n�z�sz�m miatt. A m�sik fontos esem�ny a m�sodik drafthelyen v�lasztott Jerry West, �s edz�je, Fred Schaus �rkez�se. Elgin Baylor val�s�gos sz�rnyetegk�nt j�tszott 34,8 pontot �s 19,8 lepattan�t sz�ll�tva meccsenk�nt. West nehezen lend�lt bele, �m �gy is 17,3 pontot tett a k�z�sbe. 33 gy�zelem ut�n a r�j�tsz�sban puskaporos, 120 pontokat hoz� m�rk�z�seken legy�rt�k a Detroit Pistonst. A Konferenciad�nt�ben a St Louis k�zdelmes, 7 meccses csat�ban jutott t�l rajtuk.
1961/62ben Elgin Baylort beh�vt�k katon�nak, �s csak h�tv�g�n j�tszhatott. 48 m�rk�z�sen f�lelmetes 38,3 tizedes pont�tlagot hozott, Jerry West oroszl�nk�rmeit megvillantva k�zel 31 pontot tett hozz�. Az er�csat�r Rudy Larusso �s a tapasztalt h�tv�d Frank Selvy ny�jtottak t�mogat�st a neh�zt�z�reknek. A padr�l Rodney „Hot Rod” Hundley ir�ny�t� �s Tom Hawkins csat�r �rkeztek. �ts�p�rtek eg�sz nyugaton majd kisebb detroiti megtorpan�s ut�n a Boston Celtics-szel tal�lkoztak a d�nt�ben. K�t m�rk�z�s ut�n eg�lra �llt a k�t t�rsulat, a harmadik m�rk�z�sen West lopta el a labd�t az utols� pillanatban, ziccere gy�zelmet �rt. A negyediken a Boston egyenl�tett. Az �t�dik �sszecsap�son Baylor a mai napig fenn�ll� d�nt�rekordot �rt el, 61 pontot szerezve. A hatodik m�rk�z�sen a Celtics visszav�gott Los Angelesben, ism�t egyenl� az �ll�s. Az utols� csata legend�s �tk�zetk�nt vonul be az annalesekbe. Az utols� pillanatokban a m�rk�z�st 100-100-ra egyenl�t� Selvy egy dob�st ereszt el. A labda kipattan a gy�r�r�l, a kelt�k hosszabb�t�s ut�n bajnokok lesznek.

�TKOZOTT KOBOLDOK

1962-63-ban a nyugati bajnok Lakers a kiv�l� g�lv�g� Dick Barnett-tel erõs�tett, aki az elõzõ k�t szezont a Syracuse csapat�n�l t�lt�tte. A h�tv�dposzt nagy m�lys�ge (a padon a rutinos Selvy) k�l�n�sen j�l j�tt, mivel Jerry West 27 m�rkõz�st volt k�nytelen kihagyni, a beugr� Barnett 18 egys�get termelt m�rkõz�senk�nt. Elgin Baylor szok�sos fergeteges j�t�k�t hozta, 34 pontot �tlagolva, West 27 ponttal t�mogatta. 53-27-es mutat�val ism�t nyert�k a Nyugati konferenci�t, �s a St. Louis Hawks legy�r�se ut�n a Celticsszel m�rkõztek. Az ereje telj�ben l�võ bostoniak hat m�rkõz�sen elimin�lt�k ellenfel�ket.

A k�vetkezõ id�nyben visszazuhant a g�rda teljes�tm�nye, tizeneggyel kevesebb nyert m�rkõz�st sz�ml�lhattak. West �s Baylor ugyan k�z�sen 54 pontot dobtak meccsenk�nt, �m a kezdõcenter Gene Wiley mind�ssze 4,3 pontot sz�ll�tott. Az eddigi belsõ ember, Jim Krebs fav�g�si balesetben halt meg 1964-ben. A r�j�tsz�sban a St. Louis remek csat�rsora (Pettit, Hagan, Zelmo Beaty) bedar�lta a Tavi embereket. 1964-65-ben visszakapaszkodtak, a z�szl�t szok�s szerint West �s Baylor vitte, a kieg�sz�tõk hathat�s seg�ts�g�vel. 49 gyõzelemmel nyert�k div�zi�jukat, �m a nyugati d�ntõben megszenvedtek a Walt Bellamy �s Bailey Howell kettõs �ltal vezetett, igazi csapatkos�rlabd�t j�tsz� Baltimore Bullets ellen, hat m�rkõz�sre volt sz�ks�g a tov�bbjut�shoz. �m nagy �rat fizettek, ugyanis Baylor elt�rte a t�rd�t. A d�ntõben koboldhad v�rta õket, vagyis a Boston Celtics. A mar�di Baylor nem j�tszhatott, West �s LaRusso vitte a csapatot. Elõbbi 40,6 pontot tett a k�z�sbe m�rkõz�senk�nt, �m a tulajdonos Walter Brown eml�k�nek j�tsz� Kelt�k egyenesen �tg�zoltak rajtuk, az elsõ m�rkõz�st 32, az �t�dik m�rkõz�st 33 ponttal nyerve. Csak a harmadik �sszecsap�son �nnepelhetett a Lakers t�bor, a bajnok ism�t a Boston lett.

A ny�ron tulajv�lt�s t�rt�nt, Bob Short �tmilli� doll�r�rt adta �t a tulajdonosi jogokat Jack Kent Cooke-nak. Kisebb mozg�sok t�rt�ntek mind�ssze, Darall Imhoff �s Walt Hazard a padr�l a kezdõ�t�sbe ker�lt, New Yorkb�l �rkezett a robban�kony Bob Boozer, �s megkezdte NBA p�lyafut�s�t egy Gail Goodrich nev� loboncos h�tv�d. Valamint szabadlist�ra tett�k a Don Nelsont, aki r�gvest Bostonba igazolt. Az alapszakaszban Baylor t�rdprobl�m�i miatt csak 65 m�rkõz�sen l�pett p�ly�ra, 17 pont alatt maradt a teljes�tm�nye. Jerry West ellen�llhatatlanul j�tszott, 31,3 ponttal keser�tette meg az ellenfelek �let�t. V�g�l 45-35-�s m�rleggel z�rtak, a harmadik helyet el�rve. A St. Louis-on �tjutva az õsi riv�lissal ker�ltek szembe. Az elsõ m�rkõz�st hosszabb�t�s ut�n nyert�k, a nagy p�ros 77 pontj�val. Azonban Red Auerbach nem hi�ba igazi edzõlegenda. A veres�g ut�n bejelentette, hogy Bill Russell k�veti õt az edzõi poszton. A szalagc�mek �gy nem a Lakers dicsõs�g�rõl sz�ltak. A k�vetkezõ h�rom m�rkõz�st hozt�k a Kelt�k. Havliceket LaRusso nem b�rta l�bon k�vetni, �gy Goodrich ker�lt a kezdõbe, West pedig csat�rposzton j�tszott. E t�rpefel�ll�ssal feladt�k a lepattan�kat, �m nyert�k a k�vetkezõ k�t m�rkõz�st. A hetedik �sszecsap�s klasszikus, szoros csata volt. Bill Russellt t�r�tt l�bcsontja sem akad�lyozta abban, hogy 32 lepattan�val terroriz�lja az ellenfelet, �s v�g�l k�t ponttal gyõzedelmeskedtek. �gy �t�dsz�r vert�k a Lakerst a fin�l�ban.

1966-67-ben a leforr�zott csapat alulteljes�tett. West 15, Baylor 11 m�rkõz�st hagyott ki, 36 gyõzelem mellett 45 veres�g volt az id�nym�rleg. Hat �v �ta elõsz�r �rtek el ilyen gyenge eredm�nyt, a r�j�tsz�sban h�rom m�rkõz�sen s�p�rte ki õket a Rick Barry �s Nate Thurmond vezette, k�sõbbi nyugati bajnok San Francisco Warriors. Ezzel v�get �rt az elsõ Los Angeles-i �v �ta tart� Schaus-korszak, az �j edzõ Bill „Butch” Van Breda-Kolff lett, aki a szezont a 17500 f�rõhelyes, vadonat�j Forumban kezdte meg.
West 31 m�rkõz�st hagyott ki, �m a m�sod�ves Archie Clark k�zel 20 pontot dobott, Baylor 26 pontot �s 12 lepattan�t �tlagolt. Id�ny k�zbeni cser�vel megszerezt�k Erwin Muellert �s Fred Crawfordot a cserepadra, n�mi gyorsas�got adva a m�sodik egys�gnek, �gy erõs eredm�nyt �rtek el, b�r Van Breda-Kolff k�vetelõdzõ st�lusa nem nyerte meg a halkabb sz�hoz szokott szt�rok tetsz�s�t. Az 50-32-es mutat� a m�sodik helyhez volt elegendõ, a d�ntõbe jut�s�rt a Chicag�val, majd a San Francisc�val m�rkõztek. A m�r Russell edzõi �gisze alatt m�k�dõ Boston volt az ellenf�l, imm�r hatodik alkalommal. K�nnyebb v�laszt�snak t�ntek, mint a Philadelphia. �m az 1967-es fiask�t�l felt�zelt Kelt�knak m�g volt n�mi �zemanyag a tankj�ban. 4 m�rkõz�s ut�n testv�riesen osztozott a gyõzelmekben a k�t r�sztvevõ, �m a negyedik �sszecsap�son megs�r�lt West. A k�vetkezõ m�rkõz�sen az õ 35 pontja sem volt elegendõ. A hatodik fordul� hosszabb�t�sba torkollott, �m Russell �s Nelson lez�rta az �gyet, 120-117-re diadalmaskodva.